Elkeserítő a negatív tendencia a magyar állattartási kultúra terén. Ezt a 3 kölyökkutyát Szabadkígyós és Kétegyháza között találták kidobva, vagyis a lassú kínhalálra ítélve. Természetesen sem szüleiket, sem történetüket nem ismerjük. Annyi biztos, ők nem a szaporítani érdemes kategória, tehát inkább csak nemtörődömségből , tudatlanságból, no meg persze, egy jó adag kegyetlenségből, fakad az ő lakatlan területen való elhagyásuk.
Ami jó hír: Mivel ők nem a szaporítani érdemes kategória, legalább genetikai rendellenességgel tutira nem kell számolni az esetükben. Mindhárman csupa szív, kedves, lelkes kiskutyák, akik bárkit meglátva, azonnal táncolnak a boldogságtól és folyamatosan jelzik, hogy „én is itt vagyok”, „engem is simogass!”, „légyszi, vigyél már magaddal!” és „szeress mindig!” . „Cserébe én is szeretni foglak élettem végéig”
CAPELLA (fehér mellkas, bal első fehér láb) és CASSIO-PEIA (fehér zoknik, barnás jegyek) kislányok, CASTOR (fekete) kisfiú. Jelenleg egyetlen ideiglenes befogadónkat, a mi drága Jutka néninket boldogítják.
Mivel egy kölyökkutya érkezése a családba nem csak óriási izgalommal, de hatalmas felelősséggel is jár, csakis és kizárólag olyan gazdinak adjuk őket örökbe, akinek sok ideje, sok energiája van egy kölyökkutyával való foglalkozásra, aki kutyaiskolába fogja vinni őket és meg fogja tanítani őket mindarra, amire egy okos, jól szocializált családtagnak szüksége van, és aki persze anyagilag is győzni fogja az elkövetkezendő 10-15 évet amíg CAPELLA, CASTOR és CASSIO-PEIA a család tagja lesz. Ivartalanítási kötelezettséggel adjuk örökbe őket szigorú ellenőrzés mellett felelős gazdinak hogy már soha többé ne kelljen visszakerülniük a menhelyre.
Gazdisodtak. 2022.06.10. (P)