Semmi meglepő nincs abban, hogy 2 gyönyörű, cuki, de mégis feleslegessé vált kutyust adtak le a menhelyen. A fekete színű szépség, Babó, emlődaganatos, a fehér színű, BONI, „csak” kövér. Az indok a szokásos: A gazda külföldön dolgozik évek óta. Akik eddig gondoskodtak a kutyusokról, már nem vállalják tovább, mi pedig értsük meg. És megértjük. Csak tudjuk, hogy ezt az egészet meg lehetett volna előzni egy felelős, jól meggondolt döntéssel. Miért olyan nehéz ez? Ha kutyám van, nem hagyom el, nem költözöm nélküle, nem adok túl rajta, mellette maradok mert felelősséget vállaltam érte. Ha beteg, elviszem állatorvoshoz és kezeltetem. Ha nem tudom vállalni az állatorvosi költségeket, nem veszek magamhoz kutyát. (Bár, aki külföldön dolgozik, nem hisszük, hogy ne tudná ezt bevállalni… ) Ha viszont nem tudom bevállalni mindezt, akkor nem veszek magamhoz kutyát. Ennyi. Na mindegy.
BONI amúgy egy igazi kis kincs. Tele van szeretettel, bizalommal és vidámsággal az ember felé, szinte egyfolytában nevet. Kedves, barátságos, okos és nyugodt természetű kutyus. Alig várja, hogy valaki észrevegye és magával vigye. Igazán egyszerűen kezelhető kutyus, ezért akár kezdő kutyatartók számára is tökéletes választás. Család-és gyerekbarát, sőt, más kutyákkal is kiváló a kapcsolata.
BONI sajnos szívférges, az örökbe fogadónak ez havonta kb. 4.000 Ft kiadást jelent. Csak olyan jelentkezzen gazdinak, aki ezt az áldozatot meg tudja hozni érte! 2021.09.15.
Örökbe fogadták. 2021.11.19. (J)