Alapszabály

I.

Általános rendelkezések

Az Egyesület neve: Békéscsaba Városi Állatvédők Közhasznú Egyesülete

Rövid neve: Csabai Állatvédők

Székhelye:  5600 Békéscsaba, Vandháti út 2/1.

Működési területe: Dél – Alföldi Régió

Kiadásait tagdíjakból, bevételeiből, valamint természetes és jogi személyek adományaiból fedezi.

Az Egyesület jogállása: Önkormányzati elven működő önálló civil szerveződés, jogi személy.

Az Egyesület céljai:

Célunk, hogy folyamatosan formáljuk működési területünkön a polgárok állatvédő magatartását. Ennek érdekében a felnövő nemzedék részére is ismeretterjesztő, felvilágosító előadásokat szervezünk az általános környezetvédő és állatvédő magatartásforma kialakítása érdekében.

Törekedünk, hogy működési területünkön hobby és gazdasági célból a lakókörnyezetünkben tartott állatok, a higiéniai és járványügyi szempontok megfelelésén túl az optimális élettérrel is rendelkezzenek.

Kapcsolatot kívánunk felvenni – elsősorban Békéscsabán minden olyan hatósággal, szervezettel, egyesülettel, Állatorvosi Kamarával – mely az állatvédelem céljainak elérését elősegítheti. Együttműködést kívánunk kialakítani a működési területünkön lévő, hasonló célú és a „Zöld” szervezetekkel.

Az Egyesület működése során törekszik az Állatvédelmi törvény előírásainak, gyakorlati megvalósításának elősegítésében, környezetünkben az ember – állat – természet – harmóniájának megteremtésében.

Jó kapcsolatot kívánunk kialakítani a békéscsabai városi önkormányzattal,ennek során segíteni kívánjuk a törvényes előírások szellemében a korszerű állatvédelmi és közigazgatási munkában, valamint a városi állatvédelmi helyzet javításában.

Ajánlásokat, tanulmányokat, megoldási alternatívákat kívánunk kidolgozni, és azok megvalósításában részt venni annak érdekében, hogy az egyesület tagjai által elfogadott és kívánt célokat, az állatok védelmét, a kóbor állatok befogását, s azok részére kialakítandó korszerű, higiénikus állatotthont, fogadó és örökbefogadó állomást kialakíthassunk, megfelelő színvonalon működtethessünk.

A Békéscsabai gyepmesteri telep és kutyamenhely szerződéses üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátása és benne a veszélyes állati hulladékkezelés.

Egyesületi kapcsolatainkat Békéscsabán túl is kialakítjuk úgy magyarországi, mint külföldi szervezetekkel, az állatvédelem megvalósításában alkalmazott haladó módszereket adaptáljuk. Ennek érdekében gazdasági tevékenységet is végzünk, adományokat gyűjtünk, városi Állatvédelmi Alapítvány megalakítása is célunk, valamint az állatvédelem számára hirdetett pályázatokon pályázunk.

II.

Az egyesületi tagság keletkezése, megszűnése.

Az Egyesület tagja minden olyan természetes személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezően elfogadja, az alapszabályt aláírja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő együttműködésre és a tagdíj megfizetésére.

A tagsági év január 1-től december 31-ig tart.

Az egyesület pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi magán- vagy jogi személy, aki adományaival segíti az Egyesület munkáját, de abban tagként nem kíván részt venni.

Az egyesületi tagság megszűnik a tag halálával, kilépéssel vagy kizárással. Kizárásra javaslatot bármely tag előterjeszthet írásban az elnökség részére. Az elnökség a kizárásról dönthet, melyről az érintettet köteles levélben értesíteni. A kizárás ellen az érintett a döntés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban fellebbezhet, melyet az elnökség a soron következő taggyűlés elé köteles terjeszteni. A taggyűlés egyszerű szótöbbséggel dönthet a kizárás ügyében.

III.

A tagok jogai és kötelezettségei

Az Egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az Egyesület működését érintő, minden kérdésről rendelkezni jogosult közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja. Tisztségviselőül bármelyik 18 éven felüli tag megválasztható.

Az Egyesület tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, továbbá köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása érdekében: a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében.

IV.

Az Egyesület szervei

Közgyűlés

Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amit a tagok összessége alkot.

A közgyűlést az Elnökség hívja össze. A közgyűlésre minden tagot a napirend kitűzésével meg kell hívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább 8 nap különbségnek kell lennie. A közgyűlés a tagok 50 %-a + 1 fő jelenléte esetében határozatképes. Határozatképtelenség miatt, azonos napirenddel megismételt taggyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes. A taggyűlés eredeti időpontjához képest a megismételt taggyűlés lehetőségét már a meghívóban jelezni kell. A tisztségviselők jelölését az elnökség által felkért háromtagú jelölőbizottság végzi. A jelölőlistára további jelöltek is felvehetők amennyiben a taggyűlés egyszerű szótöbbséggel megszavazza. A jelölést a jelöltnek szóban vagy írásban el kell fogadnia. A jelölőlista véglegesítése után kezdődik a választás, mely egyfordulós. A szavazatok leadása után a szavazatszámláló bizottság összeszámolja a leadott voksokat. A tisztségviselők közül azok a jelöltek kerülnek megválasztásra, akik a legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, de már csak azon jelöltek vonatkozásában, aki egyenlő számú szavazatot szereztek.

Évente egyszer rendes közgyűlést kell tartani, és rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt írásbeli kérelemben igényli, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja.

A közgyűlés ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. A közgyűlés határozatát egyszerű többséggel nyílt szavazással hozza. A közgyűlés a tisztségviselőket /vezetőket/ titkos szavazással választja meg.

Elnökség

Az Elnökség az Egyesület központi irányító, ügyintéző, végrehajtó testülete. Ügyrendjét maga határozza meg.

Az Elnökség tagjai az elnök, a titkár és a gazdasági felelős. 

Az elnökség ülését bármelyik elnökségi tag összehívhatja írásban. Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább kéthavonta tartja. A meghívással egy időben közölni kell az ülés napirendjét. Az összehívást írásban, az ülés időpontja előtt 8 nappal kell közölni.

Az elnökség köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből az elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható. Az elnökség ülése, döntéseiről, határozatairól készített nyilvántartás és jegyzőkönyvek nyilvánosak.

Az elnökség döntését, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Az elnökség határozatképes két tag részvétele esetén. Szavazategyenlőség esetén az elnök szava döntő.

Mind a közgyűlés, mind az elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti.

A jegyzőkönyvet aláírja az elnökség jelenlévő minden tagja, közgyűlés esetén a levezető elnök és a közgyűlés által erre kijelölt két hitelesítő tag.

A közgyűlés levezető elnöke a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. A határozat csak ezt követően válik érvényessé. A jegyzőkönyvnek és a határozatok könyvének tartalmaznia kell az ülések időpontját, a meghozott döntések /határozatok/ szó szerinti szövegét, és a döntés hatályára vonatkozó rendelkezéseket, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, és ha lehet nevének kezdőbetűit. Nyílt szavazás esetén a támogatókat és az ellenzőket név szerint tartalmazza a jegyzőkönyv.

A döntést ellenzők ellenvéleményüket írásban csatolhatják.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

-          a megbízás időtartamának lejártával;

-          a tagsági jogviszony megszűnésével;

-          visszahívással;

-          lemondással;

-          elhalálozással.

A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított 30. napon válik hatályossá, kivéve, ha a legfőbb szerv az új vezető tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.

Az Egyesület új vezető tisztségviselőjét a távozó személy megbízatásának megszűnésétől számított 30 napon belül meg kell választani. Az új tisztségviselő a megválasztáskor azonnal hivatalba lép, ezen időpontig a feladatait az elnökség másik két tagja látja el.

Elnök feladatai:

-          ellátja az Egyesület képviseletét, összehangolja a szervezet munkáját, gondoskodik a távlati és időszerű döntések tervezéséről, kidolgozásáról és végrehajtásáról;

-          az Egyesület alkalmazottai felett munkáltatói jogkört gyakorol az Elnökség nevében;

-          a titkárral közösen utalványozási joggal rendelkezik;

-          köteles a közgyűlés és az elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, és megőrzésükről gondoskodni.

Az elnök köteles a közgyűlés és az elnökség által hozott olyan határozatukkal, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet, a döntés meghozatalától számított 8 napon belül írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni, vagy működési területén a Csabai Mérleg újságban meghirdetni azok megtekinthetőségének helyét és időpontját.

Titkár feladatai:

-          a közgyűlés összehívása;

-          tagnyilvántartás vezetése;

-          az egyesület operatív munkájának intézése;

-          az egyesület éves programját, az elnökség munka és ütemtervét kidolgozza;

-          az elnökség által ráruházott egyéb feladatok ellátása.

Az egyesület pénzügyi okmányait, iratait, bevételi és kiadási bizonylatait a gazdasági felelős kezeli, egyéb feladatait az elnökség határozza meg.

Az elnökség jogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyt pénztárosi tennivalók ellátásával megbízni. A pénztáros részére díjazás állapítható meg.

Tiszteletbeli elnök

A Közgyűlés úgy határozhat, hogy az Egyesület eddigi tevékenysége során szerzett kimagasló érdemek elismeréséül korábbi választott tisztségviselőjét – a jelenlévők legalább kétharmados többségével - tiszteletbeli elnökké választja meg. Egy időben csak egy tiszteletbeli elnök lehet.

A tiszteletbeli elnök feladata, hogy segítse elő az Egyesület társadalmi súlyának és tekintélyének növekedését.

Az elnök felkérésére eljár az Egyesület nevében, képviseli különböző fórumokon, értekezleteken és részt vesz szakértői munkákban.

A tiszteletbeli elnök megbízatása megszűnik:

- halálával,

- lemondásával,

- a Közgyűlés általi visszahívással.

Felügyelő Bizottság.

Az Alapszabály úgy rendelkezik, hogy a társaságnál három tagú (elnök + két tag) Felügyelő bizottság működik. A felügyelő bizottság megbízatása 3 évre szól.

Feladata: Az éves költségvetés célszerű pénz és vagyonkezelésének, továbbá az egyesület szabályszerű működésének elősegítése. Ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását, ennek során a tisztségviselőktől jelentést, a tagoktól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet.

A Felügyelő Bizottság köteles az elnökség összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

- az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekmény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az elnökség döntését teszi szükségessé;

- a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Tevékenységét saját munkaterv alapján végzi és ügyrendjét maga határozza meg.

A Felügyelő bizottsági taggá megválasztott személy az új tisztsége elfogadásától számított 15 napon belül, azokat a gazdasági társaságokat, amelyeknél már felügyelő bizottsági tag írásban tájékoztatni köteles.

Ha a Felügyelő bizottság tagjainak száma az Alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs aki az ülést összehívja, az Egyesület elnöke a Felügyelő bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a legfőbb szervet.

Ha a Felügyelő bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul összehívni a közgyűlést.

A könyvvizsgáló

A könyvvizsgálóval megválasztását (kijelölését) követően az Elnökség köt szerződést a polgári jog általános szabályai szerint.

Megszűnik a könyvvizsgálói megbízatás:

-          A könyvvizsgálóval kötött szerződés lejártával.

-          A legfelsőbb szerv döntése alapján visszahívással.

-          Törvényben szabályozott kizáró ok beálltával, illetve a könyvvizsgáló részéről a szerződés felmondásával.

A könyvvizsgáló felelősségére, a könyvvizsgálóra vonatkozó jogszabályokban, illetve a Polgári Törvénykönyvben meghatározott felelősségi szabályok az irányadók.

V.

Egyéb rendelkezések

Összeférhetetlenségi szabályok.

A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója /Ptk. 685.§ b) pont/, élettársa ( a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:

a)     kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy

b)    bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgáló az a személy, aki

a)       a vezető szerv elnöke vagy tagja

b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképpen nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

Az Egyesület képviselete

A közgyűlés megalkotott Alapszabálya szerint az Egyesület képviseletét az elnökség látja el, az Elnök és a Titkár egyaránt rendelkezik önálló képviseleti jogkörrel.

Az Egyesület képviseletét elláthatja az Elnökség által írásban megbízott személy.

A harmadik elnökségi tag az Elnök és a Titkár távollétében jogosult a képviselet ellátására.

Az Egyesületre kötelezettségeket létesítő jogviszonyt hármójuk közül ketten közösen tehetnek.

Az Egyesület gazdálkodása

Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, célja megvalósulása érdekében, kizárólag közhasznú céljai érdekében vállalkozási tevékenységet folytathat.

Az Egyesület gazdálkodásának további szabályaira a közhasznú szervezetekről és azok gazdálkodásáról szóló jogszabályok előírásai vonatkoznak.

Közhasznúsági nyilatkozatok

Az Egyesület az alábbi cél szerinti közhasznú tevékenységeket végzi (1997. évi CLVI. Törvény 26. § c.) szerint:

- (4.) Nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés

- (8.) Természetvédelem, állatvédelem

- (9.) Környezetvédelem, (TEÁOR szerint: 91, 33 Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység).

Az Egyesület rögzíti, hogy a törvényben, jelen Alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá – amennyiben tagsággal rendelkezik – biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból.

Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az Egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.

Az Egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel, figyelemmel arra, hogy az Egyesület tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen Alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható.

Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Az Egyesület elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni.

Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az elnök részére megküldeni. Az elnök köteles bármely hatóság által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.

Az elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.

Vegyes rendelkezések

Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre a Ptk.,  az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. és a közhasznú szervezetekre vonatkozó jogszabály rendelkezései, másrészt a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadóak.

Kelt:

Békéscsabán, 2008.április 18.