Az ivartalanítás fontossága cicáknál

A kizárólag lakásban tartott macskák is jelölnek és ivarzanak. Nem csak a hímek, de gyakran még a tüzelő nőstények is vizelettel jelölik a területüket. Az utóbbiak általában 2-3 hetente, olykor 3 naponta, kedvesen-tolakodóan kezdenek az ivari ciklusba, amit eleinte örömmel fogad a család, míg az hangos éjszakai nyávogással, károkozással, agresszív magatartással vagy szökéssel nem jár. Ha nem tenyésztik a nem ivartalanított nőstényt, akkor megbetegedhet, ha pedig gyógyszeres kezeléssel nyomják el az ivarzását, akkor attól méginkább megbetegedhet. Míg a műtét növeli a nőstények várható élettartamát, addig a gyógyszeres kezelés jelentősen lerövidíti azt, ezért az ivartalanítás jelenti az egyetlen ésszerű megoldást. A macskák körében gyakori, általában rosszindulatú tejmirigy daganatok a mai ismereteink szerint kizárólag az első tüzelés előtti ivartalanítással előzhetőek meg, ezért a legjobb az alapoltások végeztével mielőbb megoperáltatni a nem tenyésztési célból tartott állatokat.

A tulajdonossal rendelkező kijáró macskák lakott területeken gyakran érintkeznek a kóbor és más kijáró társaikkal, amire a természetben élő macskák esetében alig akad példa. Ezért gyakran verekednek és szereznek sérüléseket, rendszeresen kapnak fertőző betegségeket, a gépjárműforgalom vagy az ellenséges beállítottságú kutyák és emberek áldozatául eshetnek, vagy meglepik a tulajdonosukat néhány alomnyi szaporulattal. Ön felkészült a kicsinyek fogadására? Meg tudja tartani őket? Vagy ismer olyan családokat, ahova elhelyezheti? És ha mások is ismerik őket és hasonló céljaik vannak, mert náluk is született felesleges szaporulat? Ha nem akar kellemetlenséget okozni saját magának, a szomszédainak, a barátainak és az ismerőseinek, emellett csökkenteni szeretné a macskája sérülésekhez és fertőző betegségekhez vezető “társas kapcsolatait”, akkor a legjobb, amit tehet, ha időben ivartalaníttatja! Az ivartalanított kijáró állatok ritkábban találkoznak a fajtársaikkal, kisebb területet védenek és járnak be naponta, ezért kevesebb veszély leselkedik rájuk, mint a nem ivartalanítottakra.

A tulajdonossal nem rendelkező kóbor macskák szinte korlátlanul szaporodnak, amíg etetik őket. Megélnének a természetben is, de az etetés hatására beköltöznek a lakott településekre, nagy csapatokat alkotnak, betegségeket szereznek és terjesztenek, emellett szabadon szaporodnak. Az utódaikat, ha azok egyáltalán megérik a választási kort, nem mutatják be az embereknek, így esélyük sincs arra, hogy a korai érzékeny periódus során megfelelően szocializálódjanak, ezért később sem tudnak hozzánk alkalmazkodni. Azok, amelyek életben maradnak, nem élhetnek másként, mint kóbor macska és ezzel a kör kezdődik elölről. Ezért mindenkinek, aki akár csak egyetlen nem ivartalanított kóbor macskát etet, azzal kell számolnia, hogy ezzel sok utód pusztulását okozza majd! Arról nem is beszélve, hogy mennyivel olcsóbb lenne időben befogni, ivartalaníttatni és így etetni azt az egyetlen kóbor állatot, mint az életben maradt utódokat is.