Egy februári balesetes kutyusunk, akit egy főúton szedtünk össze miután valaki elgázolta és cserbenhagyta. Kollégánk ott talált rá, mozdulatlanul, az út közepén. Chipes volt, így megtudtuk, hogy Eva-nak hívják. Gazdis is volt. Egészen addig, amíg értesítettük a gazdát, hogy hol és hogyan találtak rá állatbarátok a fájdalomtól sírdogáló Evára és hogy most éppen az állatorvosi rendelőben részesítik elsősegélyben bal oldali csípőlapáttörés miatt. Onnantól Eva már nem volt többé gazdis. Nem kell, mondták, „mert szökik”. Ekkor nemcsak az ő szíve tört össze, hanem a miénk is. Nem értettük, hogy mondhat le valaki az éppen cserbenhagyásos balesetből kimentett, őrült fájdalomtól szűkölő kutyusáról. Hogy lehet az, hogy nem maradt űr a szívében valaki miatt, aki pedig csak őt szerette?
Szombaton köztudottan nem egyszerű állatorvost találni ezen a vidéken (vasárnap lehetetlen), de Eva-nak szerencséje volt mert dr. Sprőber Zoltán rendelője még éppen nyitva tartott és meg tudta vizsgálni. Melegítőpárnán, fűtött konténerben, sok-sok pléden szállásoltuk el. Akkor még nem tudtuk, hogy sikerül-e megmenteni. Csak reménykedni tudtunk és megtenni, amit csak lehet. Figyelnünk kellett, hogy eszik-e, iszik-e, infúziózni kellett, lesni, hogy lesz-e végre széklet, vizelet – mert ettől függött a hétfői döntés az állatorvosnál. Eva-nak ismét szerencséje volt: Február 14-én megtörtént a műtét. Szépen gyógyult, de egy hónap múlva újabb probléma lépett fel. A tüdejében és a mellkasüregben is folyadék halmozódott fel. Először háromféle gyógyszert írtak fel neki, amit naponta 3-szor kellett bevennie. Aztán már négyfélét, ötfélét, végül nyolcfélét kellett szednie. Nagyon nem akarta. Le kellett nyomni a torkán. És egyre csak fogyott. Infúzióra került. Kontrasztanyagos röntgen, majd szívultrahang következett. Dr. Sebő Ottó rekeszizomsérvet állapított meg nála és azonnal meg is műtötte. Az utolsó utáni pillanatban. És Eva ezt is túlélte. Már nem szed nyolcféle gyógyszert. Eva most fizioterápiára jár. Kutyasín is készül számára, amely a műtött lábának helyes pozicionálására fog szolgálni mozgáskor, hogy ne húzza a földön a lábfejét.
Hát, mindössze ennyi minden történt vele az elmúlt 3 hónapban. Mondhatnánk, hogy sok nehézségen kellett keresztülmennie. Ennek ellenére még mindig hálás minden figyelemért, minden jó szóért. Végtelenül jóindulatú, pusziosztó, még fiatal kutyalány, aki több más fajtársával él együtt a menhely irodájában és annak udvarán. Minden más kutyával jó a kapcsolata, az embert pedig rajongásig szereti. Továbbra sem értjük, fel nem foghatjuk, hogyan tudott valaki lemondani erről a csupa szív, szeretetteljes kis lényről!?
Tudjátok, hogy mozgáskorlátozottként nem könnyű élni ezen a világon és bizony néha segítségre szorul az ember, így a kutya is. Ezért olyan gazdit keresünk Eva-nak, aki fel van készülve az állapota miatti esetleges nehézségekre, aki folytatná vele a fizioterápiát és aki pont úgy tudná szeretni, ahogy van.
A cicák irént élénk érdeklődést mutatott cictesztünk során, ezért cicás családba nem ajánljuk.
Ha szeretnél a legjobb örök barátja lenni ennek a hányatott sorsú kutyalánynak, ne habozz! Bemutatkozó leveled a következő e-mail címen várjuk! csabaiallatvedok.hu@gmail.com
EVA sajnos szívférges, az örökbefogadónak ez havonta kb. 4.000 Ft kiadást jelent. Csak olyan jelentkezzen gazdinak, aki ezt az áldozatot meg tudja hozni érte! 2022.03.12.
Gazdis lett. 2023.01.20. (J)